Oláh Niki

"Funkcionális és élhető végeredménynek kell születnie."

Milyen kapcsolatod van a KREA-val?

Öt évvel ezelőtt végeztem a KREA-n - ezzel párhuzamosan a MOME-n is tanultam dizájn- és művészetelmélet szakon. A szakmai szemléletemhez sokat adott a MOME, a gyakorlati tudásom viszont a KREA-ról építkezik. Már a kreás diákéveim alatt is felmerült bennem, hogy a másik oldalon is szeretném kipróbálni magam a KREA-n, oktatóként. Mara, az igazgatónő említette, hogy lehetőség van végzett diákként tanítani, így tavaly tanársegédként a féléves projektfeladatnál működtem közre konzulensként, a következő félévben pedig a Belsőépítészeti ismeretek tárgyat tanítottam

Ráadásul te voltál az egyik, aki beindította a KREA-Kinnarps együttműködést is.

A Startup Safary keretében tartottak egy kerekasztal-beszélgetést a jövő irodáiról az ACG-ben, amin a Kinnarps képviselői is részt vettek. Ekkor hallottam tőlük először a Next Office koncepcióról és az egész folyamatról, amit képviselnek. Azonnal felcsillant a szemem, tudtam, hogy a diákoknak is hallaniuk kell erről - ennek a szemléletnek és hozzáállásnak kellene jellemeznie a piacot. Szerettem volna, hogy a diákok megismerkedjenek az igényalapú tervezés alapjaival. Mivel az iskolában általában az ötletekre és a designszemléletre koncentrálunk, a Next Office szemlélet megmutathatná nekik, hogy milyen valós szituációkra kell még reflektálniuk tervezés közben.  A Kinnarpsnál nyitottak voltak az ötletemre, hiszen korábban is volt hasonló együttműködésük. Ezután elkezdtük kidolgozni a negyedéves diákok tervezési programját.

Szerinted mi olyan őrülten különleges a Next Office-ban?

Egy laikusnak nem tűnhet annyira újszerűnek az ötlet, hogy az emberek, vagyis az irodában dolgozók személyes igényeihez igazítsuk a tereket. Ugyanakkor, ha bekerülsz az irodai, corporate közegbe, akkor hamar rájössz, hogy a valós célcsoportod igényeinek megismerése nem is olyan egyszerű a vezetőségen keresztül. Az ő igényeik felülről érkeznek, sok esetben nem feltétlenül látják át, hogy mely munkafolyamatok vagy környezeti elemek váltják ki a dolgozói hatékonyságot és elégedettséget. A tervezés alapja viszont ennek a pontos ismerete lenne, amire sok esetben valójában nincs lehetőség. A Next Office pedig pont ezt kutatja, segítséget ad az elemzéséhez.

Az miért jó, hogy elmondjátok a diákoknak, hogy van egy ilyen koncepció, aztán ők majd sorra kapják a pofonokat az életben, amikor megpróbálnak eszerint gondolkodni? Mi értelme erről beszélni, ha alig van erre fogadókészség?

Két utat látok ebben. Az egyik az, hogy próbáljuk meggyőzni a cég vezetőségét, hogy éljenek egy olyan lehetőséggel. amelynek keretében egy specializált, professzionális szolgáltatást kapnak.

A másik pedig, hogy olyan szemlélettel állunk hozzá a tervezéshez, amit a Next Office is képvisel. Tulajdonképpen egy közösségnek tervezünk, ahol meg kell próbálnunk megérteni a közösség mindennapi folyamatait, a hatékony munkát gátló és aktivizáló  helyzeteket annak érdekében, hogy élhető munkakörnyezetet tudjunk létrehozni.
Ha ebben képezzük magunkat, akkor a valós igényekre tudunk megoldást nyújtani.

Miért izgalmas a svéd építészet, vagy belsőépítészet?

Magában a skandináv kultúrában is sok olyan dolog van, ami számunkra újdonság és más, illetve a folyamatok megközelítése is eltérő, esetleg jobban átgondolt. Olyan mély kultúrája van náluk a dizájnnak, ami tényleg példaértékű - különösen egy közép-kelet-európai ország számára. Ha bemész egy svéd otthonába, vagy munkakörnyezetébe, akkor hamar szembetűnhet a harmónia és funkcionalitás kellemes egyensúlya. Maga a svéd dizájn pedig általában élhető, emberközeli felfogásban formálódik. Nem mondanám ezt trendek, sokkal inkább alapvető szemléletnek, amely mint érték, fontossá vált az európai felfogásban, és amivel itthon is foglalkozunkkell. Ez a kulturális, szemléletbeli erős alap szerintem egyszerűen sugárzik a svéd dizájnból.

Miért jó belsőépítésznek lenni?

Nem tudom, hogy más belsőépítészeknek miért jó, de én egyszerűen nem tudok mást elképzelni (nevet). 12 évesen kitaláltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Gyerekkoromban nagyon sokat költöztünk, 15 éves koromra már a 14. házban éltem. Mindig  szép, új épületekben, viszont a belső tér nem volt személyre szabott - pont azért, mert alig töltöttünk el ott időt. Tizenévesen apukám dolgozószobájában elkezdtem alaprajzokat készíteni, és mutattam Anyukámnak, hogy így lehetne otthonosabb. Saját tapasztalat volt az alapja, viszont társult hozzá egy erős misszió is: olyan tereket szerettem volna alkotni, amellyel jobbá teszem az emberek mindennapjait, akár az otthonukban, a munkahelyükön, vagy csak egy kávézóban eltöltött óra erejéig. Ez az erős indíttatás meghatározta az életemet.

Viszonylag hamar eldöntötted. De nem csak ezt, hanem a saját vállalkozást is.

Abszolút, ezt általában mindenki megjegyzi. 23 évesen már azon gondolkoztam, hogy saját vállalkozásba kellene kezdjek. A legtöbben azt gondolták, hogy ez remek ötlet, de kellene hozzá 5-10 év tapasztalat. Tudtam, hogy sokat kell tanulnom és be kell bizonyítanom, hogy ennyi idősen minden szakmai kérdésre tudom a választ, szerencsére  a segítség és a tudás hamar rendelkezésre állt, azt gondolom, a megfelelő szakmai partnerekkel minden tervezési helyzetben helytállunk, nem csak belsőépítészeti, de grafikai kérdésekben is. Grafikus tervezőpartneremmel, Anikóval hiszünk abban, hogy a két szakma egy stúdióban egymást támogatja és kiegészíti; a “legjobb barátok”, ami egységesebb vizuális megoldásokat eredményez.Ebben a felállásban komplex szolgáltatást  tudunk kínálni, ezért is tervezünk leginkább közösségi tereket.

Mikor lettetek biztosak abban, hogy tényleg lesz értelme annak, hogy saját vállalkozást csináltok?

Számunkra teljesen egyértelmű volt, hogy akkor tudjuk kihozni magunkból a maximumot, ha a saját lábunkra állunk és összefogunk. Nagyon szeretünk csapatban dolgozni, ezért is született meg anno a közös vállalkozás ötlete. Amikor már láttuk, hogy munkánk üzleti szempontból is kiszámítható – folyamatos, nagyobb projektek nyerünk el és pozitív visszajelzéseket kapunk, akkor tudtam, hogy erre kell építenem a karrierem és a tervezés mellett vállalkozás építésbe kezdtem a PONTco.lab stúdióval.

Azért az izgalmas időszak lehetett!

Igen! Rögtön az első projektünk akkora formátumú volt, amit jellemzően sok éve a piacon levő cégek szoktak elnyerni. Ez hatalmas kihívás és egyben nagyon inspiráló feladat volt.

Elég nagy bátorságra volt szükség ahhoz a feladathoz.

Az ügyfél és a mi részünkről egyaránt. A projekt kapcsán megbizonyosodtunk róla, hogy függetlenül a cég méretétől bármilyen feladatot meg tudunk oldani, ami megadta a kellő önbizalmat ahhoz, hogy tovább építkezzünk, mint designstúdió.

Mi az, amit mindenképpen szeretnél átadni a diákoknak a KREA-n?

Nem vagyok sokkal idősebb náluk, sőt, van aki még idősebb is nálam. Ezzel együtt is azt látom rajtuk, hogy nagyon friss gondolatokkal alkotnak. Ők is tudnak nekem újdonságot mutatni, ahogy a tervezőtársaim is egy projektben, én pedig rendszert adhatok át nekik, ami mentén tervezhetnek. A belsőépítészet egy nagyon szabad tervezési és gondolkodási módot rejt magában, de azért bizonyos határokon belül. Ezt a kettősséget szeretném megmutatni: szabad kreativitást, az adott téri lehetőségeknek és igényeknek megfelelően: funkcionális és élhető végeredménynek kell születnie.