A csend forradalma
"Napjainkban a Kinnarps ergonómiai szakértelme szorosabb összefüggésben van a well-being-el és az egészséggel mint a bútorokkal - azáltal , hogy olyan megoldásokat biztosítunk, amelyek könnyen testreszabhatók az egyéni igényekre. Számunkra az ergonómia az emberekről szól ilyen egyszerű."
A technológia hatására tudatossabban foglalkozunk az akusztikával
„Véleményem szerint az akusztikus környezet napirendre kerülésének hátterében a technológiai fejlődés áll. Az, hogy rugalmasabban, nyílt terekben dolgozunk. A Kinnarps munkatársai iparágbeli kollégáikkal együttműködve közös szabványokat fejlesztettek ki a termékek hangelnyelésének mérésére.”
Forsberg arra is rámutat, hogy míg a halláskárosító zajokkal jogszabályok foglalkoznak, az olyan hangok esetében, amelyek „csupán” zavaróak, jóval pontatlanabbak a korlátozások.
nem minden hang számít zajnak
„Tudjuk, hogy a hangok nagymértékben befolyásolják a teljesítőképességünket, hogy stresszt, fejfájást és koncentrációs problémákat, de akár váll- és nyakfájást is okozhatnak. Másrészt viszont nyilvánvalóan kiküszöbölhetetlenek a munkahelyeken. Tulajdonképpen kellemesen is hathat az emberre, ha a kollégái beszélgetnek, nevetnek vagy zenét hallgatnak. Ezért a teljes csend sem feltétlenül a legjobb. Nem minden hang zaj. Tulajdonképpen vannak olyan hangok, amelyeket szeretünk, amelyekre szükségünk van. Teljesen szubjektív dolog, hogy ki mit érez zavarónak. Mindenkinek más az érzékenysége. Ráadásul ami egyik nap kellemesnek tűnik, azt máskor bántónak érezhetjük. Ha az ember fáradt, feszült vagy különös összpontosítást igénylő feladaton dolgozik, a kollégák nevetését vagy telefonálását jóval zavaróbbnak érezheti, mint máskor” – mutat rá Forsberg.
Hogyan tudunk tehát jó akusztikai környezetet teremteni?
Mivel a hangokkal szembeni érzékenység egyénenként, naponként és munkafeladatonként változhat, a legjobb megoldás a többféle hangteret kínáló, rugalmas környezet.
Első lépésként érdemes szakemberhez fordulni, aki elemzi a munkafolyamatok és a környezet közötti kapcsolatot, javaslatot tesz a kiküszöbölhető zavarok megszüntetésének módjára, valamint esetleges további hangelnyelők alkalmazására.
”Az én tanácsom az, hogy mindig az alapvető bútorozással kell kezdeni utána finom hangolni a koncepciót. Csak utána lesz valójában hallható milyen az akusztika. A paravánok előnye, attól a ténytől eltekintve hogy tompítják a hangot, hogy rugalmassá teszik az irodát az új kihívások teljesítéséhez."
PARAVÁNOZZUK EL A ZAJFORRÁSOKAT
Különösen fontos ily módon elkülöníteni a gépeket és az olyan területeket, ahol zaj vagy búgás van, vagy csupán valamivel nagyobb a hang intenzitása, tehát a nyomtatók, a felvonók, a közlekedők, az étkezdék és a recepció területét. A munkahelyek közötti térelválasztók a közelség és a kommunikáció előnyeinek feláldozása nélkül tompítják a hangot a nyílt terű irodában. A hosszabb-rövidebb tárgyalások, megbeszélések céljára elkülönített helyiségek ugyancsak javítják az akusztikus környezetet.
„Van, amit a viselkedésünkkel is befolyásolhatunk. Ha hosszabb telefonbeszélgetésre készülünk, akkor érdemes lehet félrehúzódni. Tudnunk kell, hogy az ember hajlamos a szükségesnél hangosabban beszélni a telefonba. A csendes beszélgetés nyilvánvalóan kevésbé zavaró, mint a hangos” – sorolja Forsberg.
Minden a tudatossággal kezdődik
Már csak azzal is sokat tehetünk az akusztikus környezet javítása érdekében, ha figyelünk rá és arra, hogy milyen hatással van ránk. Az ideális persze az, ha az építész is foglalkozik a témával, és már az épület tervezésekor odafigyel az akusztikus környezetre is.
”Jó néhány olyan környezetben jártam, ahol a tervezők tökéletesen megfeledkeztek az akusztikáról. Ezen néha nagyon nehéz utólag segíteni. Éppen ezért érdemes növelni a hangokkal és a ránk gyakorolt hatásukkal kapcsolatos tudatosságot" hangsúlyozza Forsberg, hozzátéve: "Sok olyan pozitív jelet látok, amelyek arra utalnak, hogy van fejlődés ezen a téren. Mintha egy csendes forradalom zajlana.”
)
)
