Fedezd fel az 5 globális munkahelyi trendet
Napjainkat a sokrétűség és a sokoldalúság jellemzi, mellyel együtt jár a határok és akadályok háttérbe olvadása minden szinten.
A földrajzi tényezők sem jelentenek már akadályt – a lényeg a tehetséges szakemberek felkutatása és megtartása, lakóhelytől, életkortól, nemtől és kultúrától függetlenül.
Az egyre nyitottabb gondolkodás és a kapcsolati hálók bővülése folytán a kreatív gondolkodás középpontjában egy új fogalom áll: ez pedig nem más, mint a sokrétűség. A modern munkakörnyezet megértéséhez és létrehozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk testünk és elménk működésével. Milyen lehetőségeket kínál tehát az előttünk álló, sokoldalúnak ígérkező évtized a munkahely-tervezés területén? Ennél a jelentésnél szabad kezet kaptunk egy speciális csoport összeválogatására, amelynek tagjait az építészet, a tervezés, a technika és az innováció jeles képviselői közül verbuváltuk. Öt erős trendet jelöltünk meg, amelyek számos szempontból alapvetően fogják megváltoztatni a munkával töltött mindennapjainkat, és felfedeztük, hogy az átgondolt tervezés kulcsfontosságú lesz e sokrétű évtizedre szabott munkahelyek és életterek kialakításában.
1. TREND: DIVERZITÁSRA ÉPÜLŐ TERVEZÉS
Hogyan tudunk olyan munkahelyet tervezni, amely választ ad a tömegigényekre?
A jövőt illetően megállapíthatjuk, hogy a kiegyensúlyozott dizájn és a befogadó munkakörnyezetek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd a munkahelyeken. Mi három jelentősebb változást látunk. .
1. A történelem során most először fog előfordulni, hogy négy generáció dolgozik együtt. Ez azt jelenti, hogy a munkakörnyezetek megtervezésénél figyelembe kell venni a különböző generációk eltérő gondolkodását és viselkedését.
2. A férfiak és nők munkahelyi egyenlőségéért folytatott törekvés új szakaszba lép. A tervezés terén kialakult status quo megkérdőjelezése a nemek szempontjából nézve jelentős mértékben serkenti a valóban sokoldalú munkahelyi környezet megteremtését.
3. Mindenki máshogyan áll hozzá a megoldások kereséséhez és a problémák orvoslásához. Az egyik felosztás szerint az emberek egy része introvertált, míg más része extrovertált, ám a jövő munkahelyeinek mindkét csoportra szükségük lesz.
Ez a három fő változás, az egyre globálisabbá váló munkaerővel párosulva egy kulturális olvasztótégelyt teremt. Ennek következtében olyan dizájnra van szükség, amely egyformán illeszkedik a különböző testalkatatú emberekhez, de megtartva azok inkluzív jellegét: olyan tervezés, amely figyelembe veszi az emberi faj sokrétűségét, legyen szó akár képességekről, nyelvről, kultúráról, nemekről, korról vagy bármi más különbözőségről.
2. TREND: KÖZÉRZET
Hogyan lehet megalkotni egy fenntartható és ergonomikus munkakörnyezetet?
Az egészség a legnagyobb ajándék. Napjainkban a kognitív tényezőkről, valamint a köztük lévő különbségről egyre inkább azt tartják, hogy azok fizikai igényeinknél is fontosabbak a munkahelyen. Ha a vállalatok erős munkavállalói brandet szeretnének építeni, akkor olyan munkakörnyezetet kell kínálniuk, amely testileg és szellemileg is megfelelő hátteret biztosít.
Ergonomikus munkakörnyezet kialakításával, amely arra ösztönzi az embereket, hogy mozogjanak – pl. ülő és álló munkavégzéshez állítható magasságú íróasztalok, FreeMotion irodai székek stb. –, a rossz testhelyzetben végzett ülőmunkából adódó sérülések kockázata hatékonyan csökkenthető.
És mi van az elmével? Hogyan kínáljunk a szellemet tápláló munkakörnyezetet, amikor a technika viharos tempóban fejlődik, ami a munkakörülményeket a legtöbb ember számára a feje tetejére állítja? A kutatások azt mutatják, hogy a funkciójukat ellátni képtelen, unalmas irodák kétségtelen egészségügyi kockázatot jelentenek, és több táppénzes napot eredményeznek. A legnagyobb hatást környezetünk gyakorolja agyunkra. Az emberközpontú, figyelmes környezetben egyetértés van arról, hogy a morális értékek létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek jól érezzék magukat, valamint hogy a környezet kialakítása és a lelkiállapot összefügg.
A nyilvánvaló megoldás az, hogy az alkalmazott elvárásait és igényeit helyezzük a középpontba és lehetőséget biztosítsunk, hogy az emberek saját maguk választhassák meg a munkahelyi környezetet. A strapás tech központú munkavégzésben való kiégés ellen érdemes megnézni, mit lépett a Google: a tech óriás úgy döntött, hogy bevezeti a technika nélküli értekezleteket, ahonnan a laptopok és a mobiltelefonok ki vannak tiltva.
3. TREND: PROPTECH
Hogyan használhatjuk fel az analóg és a digitális tervezést az új munkahely megteremtéséhez?
A technológia és az építészet ötvözése, amelynek az architecture (magyarul mondjuk építech) nevet adták, a legnagyobb hajtóerő a következő nagy dizájnváltásban. Már most is számos olyan digitális megoldás érhető el, amely gördülékenyebb munkavégzést tesz lehetővé. Azok pedig, akik kihasználják ezeket a lehetőségeket, az elkövetkező sokrétű évtized nyerteseivé válnak. A tárgyak dominanciája helyett az emberek igényeire szabott munkahelyek tervezésének művészete kulcsfontosságú lesz a jövőben.
A jövő munkahelye küllemre és működésre is alapvetően eltérő lesz attól, amit a múltban megszokhattunk. A dolgok internete (IoT), a hálózatok és a Big Data egyre inkább csökkentik a földrajzi elhelyezkedés fontosságát és lehetővé teszik a szabad mozgást. A hagyományos irodák lassan eltűnnek, a vállalatoknak pedig nyitottaknak kell lenniük a számos különböző munkahelyi megoldás elfogadására, ha sikeresek szeretnének maradni.
A szabvány számítógépkábelek, padlópanelek, a világítás és a légkondicionálás merev követelményei hirtelen semmivé lettek. A jövő munkakörnyezetében a munkahelyeket az emberek és nem a hardverek szükségleteinek megfelelően fogják megtervezni. A cél a lehető leginteraktívabb munkakörnyezet létrehozása. A munkahely ne olyan hely legyen, ahol az alkalmazottak passzívan ülnek, miközben hatalmas mennyiségű információ zúdul rájuk, hanem egy olyan hely, ahol az alkalmazottak életteli környezetet alakíthatnak ki, amely vitára serkent, és ösztönzi a kreativitást. Csúcstechnológiás életstílus egy szemmel láthatóan nyugodt környezetben.
4. TREND: CSAPATMUNKA
Hogyan valósul meg a határok nélküli együttműködés?
Hogyan fognak működni a jövő vállalatai? Eljárt az idő azok felett a vállalatok felett, akik gyártási módszereiket zárt ajtók mögött próbálják rejtegetni. Manapság a tervezési folyamat során a vállalatok és az ügyfelek inkább együttműködnek. A vállalatok számára a fő kihívást az jelenti, hogy átláthatóvá váljanak, bizalmat építsenek, és nyílt párbeszédet folytassanak a dizájnról a dolgozókkal és az együttműködő felekkel világszerte.
Az együttműködés és a közös alkotás – bárhol és bármikor, kis- és nagyvállalatoknál egyaránt – egyre egyszerűbbé és gördülékenyebbé válik, az új lehetőségek pedig mindenütt hatással vannak a dolgok dizájnjára, legyen szó apró tárgyakról, munkaállomásokról vagy akár teljes épületekről. Ez természetesen szintén változást jelent majd, és teljesen új igényeket vet fel a munkahelyünkkel kapcsolatban.
Egy modern munkahely kialakítása az egész vállalat számára összetett folyamat. Az együttműködő szervezet kialakításához meg kell teremteni az együttműködés kultúráját. Erre nincs egyszerű recept. Figyelembe kell venni a vállalat valamennyi jellemzőjét, és azokhoz kell igazítani a tereket. A szervezet, a technológia és a vezetéselmélet szintén nélkülözhetetlen eleme a folyamatnak. A szervezeteknek alkalmazkodniuk kell mindehez, és a fizikai munkahely kialakítása során többfunkciós tereket, projektmunkára kijelölt zónákat és modern technológiákat kell használniuk.
5. TREND: MIKRO-MULTIK
Hová tűnt a munkaerő?
A modern munkaerő jellemzője a határok nélküliség, az emberek folyamatos mozgása, valamint az aktuális feladatok földrészeken és országokon átívelő elérhetősége a virtuális felhőn keresztül. Mindez a független dolgozók – szabadúszók, önálló vállalkozók, tanácsadók és szerződéses vállalkozók – gyarapodását, a start-upok és az egyéni vállalkozások fellendülését vonja maga után. Az otthoni irodákon és az internetkávézókon kívüli, munkavégzésre alkalmas helyek igénye egy új munkahelyi kategória kialakulását eredményezi, amit a dizájnnak is követnie kell. Ez a képlékeny munkahely például home office-okban, ad-hoc munkahelyekben és munkaközösségekben ölt testet.
A munkahelyi környezet eredményes újratervezéséhez jóval tágabb értelemben kell gondolkodni az életünkről és a munkánkról, hiszen a mikro-multinacionális munka korszaka a társadalmi felépítésre is hatással van. A társadalom pedig közösségekből áll, így az együttműködési megoldásokkal foglalkozó tervezőknek a szakterületeken átívelő közös munkához szükséges sokszínűség érdekében, elsősorban a közösségre kell összpontosítaniuk. Ez azt jelzi, hogy változóban van a hagyományos munkahelyről alkotott elképzelésünk.
Miért kellene megelégednünk az unalmas berendezéssel, a metálszürke iratszekrényekkel, csak mert a munkahelyünkön vagyunk? Ellenkezőleg, a munkahelyeknek egyre otthonosabbá kell válniuk, hogy vonzzák a képzett munkaerőt, és lehetőséget kínáljanak a szabadúszók és az ideiglenes alkalmazottak számára a beilleszkedésre a cég dolgozói közé. A dolgozók azt szeretnék, hogy munkahelyük az otthonukkal összevethető kényelmet nyújtson, legyen szó a tárgyaik tárolásáról, a személyes terükről vagy a közösségi érzés megteremtéséről.
