Hogyan hat ránk a munka közbeni zaj?
Mi a hang?
A hang a levegő rezgése, amit rendszerint hullámokkal ábrázolnak. A kemény felületek, például a sima fal, padló, mennyezet és a fényezett elemek a hanghullámokat visszaverve kellemetlen visszhangot okoznak a helyiségben. Ezért a helyiségek akusztikus megoldásainak kidolgozásakor rendszerint az utózengési időt mérjük – ez az ahhoz szükséges idő, hogy a hang szintje 60 dB-lel csökkenjen az eredeti szinthez képest. Tehát ahhoz, hogy egy helyiségben kellemes akusztikus környezetet teremtsünk, nemegyszer javítanunk kell a kemény felületek hangelnyelő képességét, vagy tompítanunk kell a hanghullámokat, hogy az utózengési időt lerövidítsük.
Honnak tudhatjuk, hogy a zajszint túl magas?
A legtöbben valószínűleg tisztában vannak vele, hogy a hangerősséget decibelben mérjük. De mikor túl magas a zajszint az irodában? Ez bizonyos mértékig szubjektív kérdés, az emberek zajjal szembeni érzékenysége nem egyforma. Ugyanakkor szép számmal áll rendelkezésre kutatás és iránymutatás ebben a témában, amelyeket érdemes ismernünk. Például azt, hogy 65 dB mellett nagyobb a szívroham veszélye. Az irodákban általában éppen ilyen a zajszint. Az irodai dolgozók 40%-a már 55 dB-nél is úgy érzi, hogy nehezebben összpontosít.
15 dB
Levélsusogás
30-35 dB
Könyvtár
Tudnivaló
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ilyen zajszintet javasol a kórházakban és az osztálytermekben
50-55 db
Csendes iroda
Tudnivaló
Az irodai dolgozók 40%-a koncentrálási nehézséget tapasztal
Egészségi hatás
Magasabb vérnyomás, alvászavarok, nagyobb kockázattal jelentkező szív- és érrendszeri betegségek
65 dB
Zajos iroda
Tudnivaló
Átlagos zajszint az osztálytermekben és az irodákban
Egészségi hatás
Nagyobb a szívroham kockázata
70-85 dB
Utcai forgalom
Tudnivaló
Számos országban törvény írja elő a hallásvédő eszköz használatát hosszabb zajkitettség esetén
Egészségi hatás
Maradandó hallásvesztés és magasabb koleszterinszint
Az akusztikus környezet és a munkateljesítmény
Az erősebb munkahelyi zaj gyakran zavaró hatású, és megnehezíti a koncentrálást. Például egy kutatás kimutatta, hogy romlik a teljesítőképességünk, ha az általunk végzett munkához nem kapcsolódó, jól hallható és érthető beszélgetések folynak a közelünkben. Háromféle környezetet teszteltek és hasonlítottak össze:
- egyéni irodát csukott ajtó mellett;
- megfelelő akusztikus megoldásokkal rendelkező egyterű irodát; és
- akusztikus megoldások nélküli egyterű irodát.
Az eredmények egyformán jó teljesítőképességet mutattak a megfelelő akusztikus megoldásokkal rendelkező egyterű iroda és a csukott ajtós egyéni iroda esetében, míg a tervezett akusztikus megoldásokkal nem rendelkező egyterű irodában csökkent a teljesítmény. Ebből az következik, hogy a közelünkben zajló beszélgetések érthetőségének csökkentésével javíthatók az munkavégzés körülményei. A nagyobb összpontosítást igénylő munkához hangelnyelők és térelválasztók segítségével olyan zónák alakíthatók ki, ahol nincsenek zavaró beszélgetésből származó és egyéb zajok, ugyanakkor a tér nyitottsága sem vész el teljesen.
Milyen hatással van a zaj az egészségünkre?
A magas zajszint az irodában nem csupán a koncentrálási és a teljesítőképességünket befolyásolja. A kutatásokból az is kiderül, hogy van, aki stresszként éli meg munkakörnyezete zajosságát, és ez szív- és érrendszeri betegségek, illetve magas vérnyomás kialakulásához vezethet. A zajszint és az ergonómia között is sikerült kapcsolatot találni. Egy, a Journal of Applied Psychology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint egy kutatásban azt vizsgálták, hogyan hat az irodai dolgozókra a kis intenzitású zaj a csendes környezettel összehasonlítva. Bár teljesítménybeli eltérést nem mutattak ki, kiderült, hogy a zajos környezetben tartózkodó tesztcsoport tagjai kevésbé érezték szükségesnek a testhelyzetük változtatását munka közben. A csendesebb környezetben dolgozók jóval gyakrabban módosították székük és lábtámaszuk beállítását. Vagyis a zajos környezetben dolgozók ergonómiája lényegesen rosszabb volt. Azt is kimutatták, hogy a huzamosabb ideig tartó kis intenzitású zaj növeli a stressz-szintet.
Hogyan alakítható ki egészséges akusztikus környezet az irodában?
A szervezet jellegéből és a munkavégzés módszeréből kiindulva különböző zónákra kell osztani az irodát, amelyek megfelelnek az egyes tevékenységtípusoknak. Mindig rendelkezésre kell állnia olyan nyugodt, csendes helynek, ahol a kollégák beszélgetése nem zavarja a munkát. Ugyanakkor a beszélgetést és az együttműködést támogató helyekre is szükség van. Szem előtt kell tartani, hogy az emberek személyisége különbözik, akárcsak az igényeik. A dolgozók meghallgatása, bevonásuk a folyamatba gyakran az egyik legfontosabb tényező a mindenki megelégedésére szolgáló akusztikus környezet kialakításában. Ehhez egyszerű és hatékony lehetőséget kínálnak a hangelnyelő, illetve zajcsökkentő térelválasztók. A padlón álló, összekapcsolható térelválasztókkal például gyorsan külön helyiséget lehet létrehozni a helyiségben, az egyterű iroda közepén. Az iroda ily módon rugalmasan a különböző igényekhez és szituációkhoz igazítható. A rögzített fali térelválasztók hatékonyan veszik fel a küzdelmet a zajjal, javítva az egész iroda akusztikus környezetét. Polcokkal, kiegészítőkkel, egyéni színválasztással személyesebb környezet alakítható ki, így az akusztikus környezet mellett az egész iroda kellemesebbé tehető.
Az emberek zajjal szembeni érzékenysége eltérő, a mai irodáknak azonban mindenki – és minden szituáció – igényeit ki kell elégíteniük. Pontosan ebből az okból jelent jó megoldást a tevékenységalapú iroda: egy rugalmas, dinamikus munkahely, ahol minden tér egy konkrét tevékenységtípushoz van optimalizálva akusztikailag. Az ilyen környezetet kialakító cég nagyobb eséllyel javíthatja a teljesítményt és a közérzetet az irodában, ami hosszú távon pedig a nyereségességben is jelentkezik. Egyszóval a megfelelő akusztikus környezet létrehozása okos beruházásnak tekinthető, amely a gyakorlatban hosszabb távon térül meg.
Kinnarps Next Office®
Kutatás, stratégia és tanácsadás az ideális iroda megteremtéséhez
Next Office koncepciónk számos különféle elemből áll – digitális eszközök, workshopok és elemzések segítségével egy olyan új munkakörnyezet alapjait fektetjük le, amely tökéletesen alkalmazkodik a felhasználókhoz. Ez a környezet támogatja a nap folyamán végzett különböző tevékenységeket, a nagy koncentrációt igényelő egyéni munkát éppúgy, mint a közösen végzett tevékenységeket.
Haapakangas, A., Haka, M., Keskinen, E.O., & Hongisto, V.O. (2008). Effect of speech intelligibility on task performance-an experimental laboratory study.
Evans, G.W., & Johnson, D.L. (2000). Stress and open-office noise. The Journal of applied psychology, 85 5, 779-83.
European Commission. (2006). Noise Increases the Risk of Heart Diseases. News Alert, issue 5.
)
)
)
)
)
)
)
)
