Kedvenc irodák

A világjárvány idején számos munkafolyamat megkérdőjeleződött, nem utolsósorban az iroda használata is. A videoértekezletek szinte egyik napról a másikra a mindennapi élet részévé váltak. Az irodai dolgozók szerte a világon elkezdtek azon tűnődni, hogy miért kell egyáltalán bemenniük az irodába. E-mailek írása, Excel, PowerPoint és Word használata, telefonálás, jelentések olvasása – ezek mind olyan dolgok, amelyek otthonról is elvégezhetők. 

De ahogy a világjárvány elhúzódott, kezdett megváltozni a hangulat. Még a munkáltatók is – akik a rezsiköltségek csökkentését és a világ bármely pontján elérhető munkaerőt várták – kezdték felismerni a hátrányokat. Nehezebb innovatívnak lenni a személyes találkozás hiányában. Nincsenek informális megbeszélések a kávéfőzőgép mellett, a társalgóban vagy az ebédnél. És ezek fontosabbak, mint korábban gondolták. Erősen eltúlozták az irodák megszűnéséról szóló híreszteléseket. 

Az Axiom Insight felmérésében a svédországi, dániai és finnországi irodai dolgozókat kérdeztek meg az irodával kapcsolatos véleményükről. A következtetés egyértelmű – az iroda velünk marad. Sokaknak az iroda jelenti a társas érintkezést és azt, hogy valahol új barátokkal találkozhat. A válaszadók 62 százaléka állítja, hogy az iroda legfontosabb eleme a kollégák. Tízből kilenc skandináv irodai dolgozó a munka-hétnek legalább felét az irodában tölti. 

Ugyanez a nóta a világ többi részén is. A The Economist által az Aruba megbízásából készített tanulmány például megállapította, hogy az a lehetőség, hogy valaki megválaszthatja, hogy hol dolgozik, a legjelentősebb tényező abban, hogy mennyire érezheti magát kreatívnak. Ugyanebben a tanulmányban 42% mondta azt, hogy produktívabbak, ha könnyen hozzáférnek mások szakértelméhez és tudásához. Sokat ér, ha valaki egyszerűen csak tanácsot kérhet a kollégáitól. 

Az iroda másik előnye az új alkalmazottak beilleszkedése. Mindenki, aki már érkezett új munkahelyre, tudja, milyen nehéz – az új nevek és arcok, az új feladatok elsajátítása, a vállalkozás megismerése és annak nyomon követése, hogy ki mit csinál. Mindez kétszer olyan nehéz, ha távolról történik. A University of East London egyik kutatása megállapította, hogy az új alkalmazottak sikeres beilleszkedését „jelentős számú emberi találkozás” segíti – ezt pedig sokkal könnyebb elérni az irodában. 

Azt is kimutatták, hogy egyes munkavállalók úgy érzik, hogy az otthoni munkavégzés jobb alternatíva, ha az irodájukban hiányosságok vannak. Hiányoznak a magas fókuszú területek, a tárgyalóterek és a digitális tárgyalók, amelyek elősegítik az. Ön által végzett tevékenységeket. Ha olyan jól átgondolt irodával rendelkezik, amely támogatja a szervezet tevékenységeit és munkamódszereit, akkor az alkalmazottak az irodában akarnak és tudnak majd dolgozni. És nem szabad elfelejteni, hogy ami az egyes alkalmazottak számára pozitív, az a szervezet egészére nézve akár kedvezőtlen is lehet. A munkavállaló úgy érezheti, hogy otthon is könnyedén kipipálhatja a teendőit, de a csapat egésze kimarad az innovációból, a problémamegoldásból és a kreatív, spontán megbeszélésekből.

A megváltozott munkamódszerek és a hibrid világ új munkamódszerei új követelményeket támasztanak a munkahely iránt. Az irodának értékteremtő, vonzó és fenntartható helynek kell lennie, ahol az emberek jól érzik magukat, kiteljesednek, és ahol lehetőségük van a legjobb teljesítményt nyújtani. Egyre fontosabbá válik nemcsak az alkalmazottak megtartása, hanem az újak bevonzása is. 

És végül: igen, a munkahelyi vezetője jobban észreveszi Önt és a munkáját, ha az irodában van. Ezt az Envoy által végzett vizsgálat is kimutatta. Az amerikai vezetők 96 százaléka elismeri, hogy jobban odafigyel alkalmazottai erőfeszítéseire, ha azok az irodában vannak.