Tanulás mint stratégia: hogyan lesz versenyelőny a készségfejlesztésből
A készségszakadék tágul
A készségstruktúra globális átalakulása javában zajlik. A WEF Future of Jobs Report (2025) szerint 2030-ig a munkaerő 59%- ának lesz szüksége átképzésre – főként az új technológiák és megváltozó igények miatt.
Ezzel párhuzamosan nőnek az elvárások: egyre többen – különösen a fiatalabb generációk – várják el, hogy a jelenlegi munkaadónál fejlődhessenek és új készségeket szerezzenek (Deloitte, 2025). Ez kihívás és lehetőség egyszerre.
A mellékszálból központi stratégiává
Sok munkahelyen támogatják a tanulást, de gyakran „mellékesen” történik: egyéni kezdeményezéssel, önképzéssel, két meeting közti gyors eszmecserékben. Ahogy a munkaerő-tervezés stratégiai súlya nő, a készségfejlesztést a perifériáról a középpontba kell emelni.
Természetes helye az EVP-ben (Employee Value Proposition) van – abban a munkáltatói ígéretben, amely összefoglalja, mit kap a munkatárs a tudásáért és elköteleződéséért.
Mi az EVP?
A kiemelkedni vágyó munkáltatók meghatározzák az Employee Value Propositiont (EVP) – azokat az ígéreteket, amelyek leírják, mit kínál a cég az embereinek. Gyakran négy területre bontva:
Juttatások és kompenzáció
Kultúra és közösség
Karrier és fejlődés
Küldetés és jelentés
Minél egyértelműbben mutatja fel a szervezet az értékeit ezekben, annál erősebb munkáltatóként.
Nem csak a hiányok betömése
A készségfejlesztés nem csupán kompetencia-réseket zár be – az elköteleződést és a lojalitást is erősíti.
A LinkedIn Workplace Learning Report (2024) szerint tízből hét dolgozó számára a tanulás szorosabbra fűzi a kapcsolatot a munkáltatóval, míg tízből nyolc úgy érzi, nagyobb értelmet ad a munkájának. Végső soron ez javítja a teljesítményt és a munkáltatói márkát.
A megfelelő feltételek megteremtése
A sikerhez a kultúrának és a környezetnek is támogatnia kell a tanulást. Időt, teret és ösztönzést kell biztosítani, hogy természetes legyen a fejlődés és a tudásmegosztás. Három kérdés, ami segít felmérni a jelenlegi helyzetet:
- Mit kell holnap tudnunk, amit ma még nem tudunk?
A jövőre tervezünk munkaerő-stratégiát, vagy csak a mai réseket tömjük be? - A kultúránk vagy a környezetünk akadályozza azt a tanulást, amit hirdetünk?
Van elég idő, tér és ösztönző a tudásmegosztásra, vagy a periférián zajlik? - Úgy érzik a munkatársak, hogy velünk együtt nőnek?
Tudjuk, hogyan élik meg a fejlesztési lehetőségeinket?
Előny a tehetségversenyben
Azok a szervezetek, amelyek a készségfejlesztést a kultúra és a mindennapok részévé teszik, több szinten nyernek. A fejlődni tudó munkatársak motiváltabbak, a cég gyorsabban alkalmazkodik az új igényekhez és technológiákhoz, a hosszú távú utánpótlás pedig biztosabb. Akik nem teremtenek teret a tanulásnak, lemaradhatnak – az ügyfelekért és tehetségekért folyó versenyben egyaránt.

Tízből hét munkavállaló érzi úgy, hogy a tanulás erősíti a kapcsolatát a munkaadójával..

Tízből nyolc szerint nagyobb értelmet ad a munkának.
Kíváncsi arra, hogyan erősítheti az iroda a munkáltatói márkát?
Az „Az iroda hatása a tehetségek bevonzására” című tanulmányban további betekintéseket és gyakorlati lépéseket talál, amelyek elősegítik a jóllétet, fokozzák az elkötelezettséget és eredményeket hoznak.
Források
Deloitte. (2025). Global Gen Z and Millennial Survey
LinkedIn. (2024). Workplace Learning Report
World Economic Forum. (2025) The Future of Jobs Report