Tervezés a természettel a jobb közérzetért
Sokunk számára magától értetődő: sétálni a parkban, ülni a vízparton egy stégen, kirándulni az erdőben vagy növényekkel díszíteni az otthonunkat boldoggá tesz minket. De vannak-e konkrét bizonyítékok, amelyek alátámasztják a természet ránk gyakorolt pozitív hatását? A „Biophilic Design” című könyv (Stephen R. Kellert, Judith H. Heerwagen, Martin L. Mador) különböző tanulmányokat vesz górcső alá, amelyek tudományosan alátámasztják a feltételezést, miszerint a természettel való kapcsolat létfontosságú az emberi működés, egészség és jólét szempontjából. A tanulmányok többek között a következőket igazolták:
1.
A természettel való kapcsolat összefüggésbe hozható a kognitív funkciók javulásával a koncentrációt és memóriát igénylő feladatokban.
2.
A természettel való kapcsolat elősegíti a gyógyulást és a betegségekből és nagyobb műtétekből való felépülést, például a természetes fény és a növényzet, valamint a természet szimbolikus elemei révén (például képek formájában).
3.
A természetes fénnyel, szellőztetéssel és a természeti elemekkel rendelkező irodai környezetek jobb munkateljesítményt, alacsonyabb stresszszintet és nagyobb motivációt eredményeznek.
4.
Az emberi agy funkcionálisan reagál a természet szenzoros mintáira és elemeire.
5.
A természet közelében élők kevesebb egészségügyi és szociális problémáról számolnak be, függetlenül attól, hogy vidéken vagy városban élnek-e, milyen az iskolai végzettségük vagy a jövedelmük. Már kisebb mennyiségű növényzet, például a fű és néhány fa is jótékony hatású.
Biofil tervezés
A „biofília" jelentése” a „természet szeretete”. A biofil tervezés figyelembe veszi az emberek természethez való vonzódását, és azt a vágyát, hogy a természetben és annak közelében töltsenek időt. A koncepciót Eric Fromm német-amerikai szociálpszichológus alkotta meg 1964-ben megjelent „The Heart of Man” című könyvében, de népszerűsítette még Edward O. Wilson amerikai biológus is, aki 1984-ben megjelent „Biophilia” című könyvében definiálta a fogalmat. Wilson kutatásai az idők során jelentősen befolyásolták a természetes elemekkel történő tervezést. A „Biophilia” című könyv megírása után Wilson 1993-ban Stephen R. Kellert professzorral, egy másik biofil tervezői ikonnal együttműködve írta meg a „The Biophilia Hypothesis” című könyvet.
A biofil tervezés két fő részből áll:
• Az első rész a kiépített környezet olyan formáiról szól, amelyek közvetlenül (pl. növények, napfény és víz), közvetve vagy szimbolikusan (pl. formák, minták, színek, képek és filmek) tükrözik a természetet.
• A második rész a tér és a hely megtapasztalásáról szól. A biofil tervezés több, mint a minket körülvevő dolgok – a környezetünk holisztikus megtapasztalásáról és szemléletéről szól.
„A természetnek az emberre gyakorolt hatásairól szerzett ismeretek fontos szerepet játszanak az új termékek kifejlesztésében. A GROW egy konkrét példa erre. Egy virágos láda többféle kivitelben, amely megkönnyíti a növényekkel való dekorálást az irodában, az iskolában vagy az egészségügyi környezetben. A növények is befolyásolják a tér akusztikáját, mivel a lombozat szóró hatású, és különböző irányokba veri vissza a hanghullámokat. Ez kellemes akusztikai környezetet teremt.”
Kevesebb stressz és jobb közérzet a természet elemeivel
Kutatások támasztják alá, hogy a beltéri környezet természeti elemei hozzájárulnak a boldogsághoz, a jó közérzethez, a kreativitáshoz és a termelékenységhez, csökkentik a stresszt és javítják a felépülést. A „Human Spaces – The Global Impact of Biophilic Design in the Workplace” című jelentés például azt mutatta ki, hogy az emberek 6%-kal növelhetik termelékenységüket a beltéri környezet természetes elemei, például a napfény és a zöld növényzet hatására. Ugyanakkor a kreativitás és az érzékelt jóllét is 15%-kal nő, olvasható az említett tanulmányban.
Egy másik kutatás szerint a napfény és a szép kilátás jelentős hatással van a kognitív fejlődésre és a tanulmányi eredményekre. Barcelonában, 2 593 általános iskolás diák között a több zölddel tarkított iskolákban tanuló gyerekek kognitív fejlődése lényegesen javult az év során. A felmérés szerint javult a gyermekek memóriája, és kevesebb figyelemhiányos problémát tapasztaltak. Ezt támasztja alá a svédországi Karolinska Institutet orvosi egyetem kutatása, amely szerint a természeti elemeket tartalmazó terekben eltöltött idő csökkenti a negatív érzéseket és a stresszt, és növeli a pozitív érzéseket, a mentális feltöltődést és a teljesítményt. A tanulmány arra is rámutatott, hogy az emberek jobban teljesítenek a figyelem- és memóriateszteken. A dús növényzetű városi környezetben élők egészségesebbek, mint a kevésbé zöld helyeken élők. Kevésbé stresszesek, tovább élnek, és alacsonyabb náluk a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a mentális betegségek kialakulásának kockázata.
Roger S. Ulrich, Ph.D. Chalmers 1984-es kutatása (View through a window may influence recovery from surgery) kimutatta, hogy 23 sebészeti beteg, akiknek ablakos, fákra és bokrokra néző szobát jelöltek ki, hamarabb hazamehettek a műtét után, kevesebb fájdalomcsillapítót kértek és pozitívabb volt a hozzáállásuk (az ápolók szerint), mint 23 másik betegnek, akik hasonló, de téglafalra néző szobában gyógyultak.
Példák biofil tervezési elemekre:
Színek
A természet saját színskálájához hasonló földszínek, például a zöld és a földes árnyalatok különleges hatással vannak az emberek gyógyulására. Az egyforma színvilágú, visszafogott színek harmonikus benyomást keltenek, és fokozzák a jó közérzetet.
Napfény
Mesterséges fény helyett nappali fény. A nappali fény támogatja a vitalitást, az egészséget és a pozitív érzéseket, és javítja az alvás minőségét. Ideális esetben sosem tartózkodjunk 3 méternél távolabb az ablaktól.
Kilátás
Az emberek előszeretettel gyönyörködnek a kilátásban, különösen, ha az természetes elemeket és zöld növényzetet tartalmaz.
Természetes formák és minták
A természetben megtalálható formák és minták, mint például a fák, levelek, kagylók, spirálok, csövek, ovális alakzatok, kupolák és boltozatok pozitív hatást gyakorolnak az emberre. Az egyenes vonalaknak és derékszögeknek ellentmondó organikus formák tipikus biofil tervezési elemek.
Érzékszervi változatosság
Az emberi túléléshez mindig is szükség volt mind az öt érzékszervre, hogy reagálhassunk a fényre, a hangra, az érintésre és a szaglásra. Ennélfogva a beltéri környezet érzékszervi változatossága fokozza a jó közérzetet. Ez lehet tapintható textúrájú szövet, vagy valódi, meleg anyagok, mint a fa vagy a furnér.
Növények és zöld növényzet
A növények és a zöld növényzet alapvető fontosságúak az emberi lét számára, mint élelmiszer-, rost- és takarmányforrás, továbbá ezek egyéb aspektusai, köztük a táplálkozás és biztonság. A növények és a zöld növényzet beépítése hozzájárul a boldogsághoz, az elégedettséghez, a jó közérzethez és a teljesítményhez.
„A természet beemelése négy fal közé a belsőépítészeti tervezésben használt anyagokról is szól. A furnér például természetes és érzékelhető anyag, amely meleg és puha tapintású. Egyszerűen szeretjük megérinteni, mert jó érzés.”
5 módja annak, hogy a növényeket és a zöld növényzetet behozzuk a munkahelyünkre
A munkahelyi zöld környezet kialakítása többről szól, mint növények elhelyezéséről az ablakpárkányokon. A tér értékes erőforrás, amelyet hatékonyan kell felhasználni, és okos megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a belsőépítészeti kialakítás gazdaságilag fenntartható legyen. A növényeket és természeti elemeket más funkciókba, például falakba, térelválasztókba és tárolóegységekbe integráló belsőépítészeti tervezés csak néhány példa arra, hogyan alkalmazható a biofil tervezés a modern munkakörnyezetekben.
• Túl az ablakpárkányon vagy polcon elhelyezett cserepes növényeken. A növények nagyobb térelválasztóként, a mennyezetről felfüggesztve vagy növényfalként is alkalmazhatók.
• A növénytároló egységek segítségével egy nyitott tér felosztható, kiemelhetünk tereket vagy kialakíthatunk egy „szoba a szobában” megoldást.
• Zöld oázisok vagy átriumok létrehozása a pihenéshez vagy kreatív munkához különböző magasságú növények alkalmazásával, hogy a természetes táj látványát utánozza.
• Növények elhelyezése ott, ahol jobb akusztikára van szükség. A lombozat szétszórja a hanghullámokat, és különböző irányokba veri vissza őket, ami csökkenti a zajt.
• A tárgyalókról sem szabad megfeledkezni! A tárgyalókban elhelyezett növények hozzájárulnak a jó akusztikához, és a helyiséget is hívogatóbbá teszik.
Az egészséges munkakörnyezet létrehozása
A munkahelyek tervezése és berendezése alapvetően az emberekkel való együttműködésre épül. Sok tekintetben még mindig ugyanúgy működünk, mint évezredekkel ezelőtt, amikor vadászatból és földművelésből éltünk, és életünk nagyobb részét a szabadban töltöttük, ahol a természeti elemek voltak az állandó társaink. Napjainkban az időnk nagy részét zárt térben töltjük, ahol nincs kapcsolatunk a természeti elemekkel – bár sem fizikailag, sem szellemileg nem így működünk. Biológiai örökségünk miatt jobban érezzük magunkat és jobban teljesítünk ott, ahol természet vesz körül bennünket.
A Kinnarps segít egészséges munkakörnyezetet teremteni!
Források
D. Browning, William and O. Ryan, Catherine. 2020. Nature Inside: A Biophilic Design Guide. London: RIBA Publishing.
Heerwagen, Judith; Madror, Martin and R. Kellert, Stephen. 2013. Biophilic Design: The Theory, Science and Practice of Bringing Buildings to Life. Hoboken: Wiley.
Human Spaces. 2015. The Global Impact of Biophilic Design in the Workplace. Link
Karolinska Institutet. 2022. De ser nyttan med naturen. Link
Proceedings of the National Academy of Sciences. 2015. Green spaces and cognitive development in primary schoolchildren. Link
H. Matsuoka, Rodney. 2010. Student performance and high school landscapes: Examining the links. Landscape and Urban Planning 97(4): 273-282. Link
S. Ulrich, Roger. 1984. View Through a Window May Influence Recovery from Surgery. Science 224(4647): 420-421. Link
)
)
)
)
)
)
)
)
)
